Gyakori kérdések
Egyenes válaszok.
Egyenes kérdések, egyenes válaszok — pártkampányról, népszavazásról, adatkezelésről.
MENTELMI JOG
A magyar jogban az országgyűlési képviselők mentelmi joga két különböző jogintézményt foglal magában: felelősségmentességet és sérthetetlenséget.
A felelősségmentesség azt jelenti, hogy a képviselő – a törvényben meghatározott kivételekkel – sem megbízatása alatt, sem azt követően nem vonható felelősségre a leadott szavazata, illetve a képviselői megbízatásának gyakorlásával összefüggésben általa közölt tény vagy vélemény miatt. E szabály célja elsősorban az, hogy a képviselő szabadon végezhesse parlamenti munkáját, és politikai véleményét a büntetőjogi vagy más jogi megtorlástól való félelem nélkül kifejthesse.
A sérthetetlenség ezzel szemben elsősorban a büntetőeljárásokkal kapcsolatos eljárási védelem. Főszabály szerint a képviselő ellen büntetőeljárást csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet indítani vagy folytatni, és ugyanez vonatkozik bizonyos büntetőeljárási kényszerintézkedések alkalmazására is.
A két elem célja tehát nem azonos.
A felelősségmentesség azt jelenti, hogy a képviselő – a törvényben meghatározott kivételekkel – sem megbízatása alatt, sem azt követően nem vonható felelősségre a leadott szavazata, illetve a képviselői megbízatásának gyakorlásával összefüggésben általa közölt tény vagy vélemény miatt. E szabály célja elsősorban az, hogy a képviselő szabadon végezhesse parlamenti munkáját, és politikai véleményét a büntetőjogi vagy más jogi megtorlástól való félelem nélkül kifejthesse.
A sérthetetlenség ezzel szemben elsősorban a büntetőeljárásokkal kapcsolatos eljárási védelem. Főszabály szerint a képviselő ellen büntetőeljárást csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet indítani vagy folytatni, és ugyanez vonatkozik bizonyos büntetőeljárási kényszerintézkedések alkalmazására is.
A két elem célja tehát nem azonos.
Nem.
A mentelmi jog nem jelent általános büntethetetlenséget, és nem jelenti azt, hogy egy országgyűlési képviselő bűncselekményt követhet el következmények nélkül.
A szabályozás azt jelenti, hogy bizonyos esetekben a büntetőeljárás megindításához vagy folytatásához az Országgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges.
A mentelmi jog felfüggesztéséről az Országgyűlés dönt, és a döntés az adott ügyre vonatkozik.
A mentelmi jog tehát eljárási akadályt jelenthet, nem pedig végleges felmentést a büntetőjogi felelősség alól.
A mentelmi jog nem jelent általános büntethetetlenséget, és nem jelenti azt, hogy egy országgyűlési képviselő bűncselekményt követhet el következmények nélkül.
A szabályozás azt jelenti, hogy bizonyos esetekben a büntetőeljárás megindításához vagy folytatásához az Országgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges.
A mentelmi jog felfüggesztéséről az Országgyűlés dönt, és a döntés az adott ügyre vonatkozik.
A mentelmi jog tehát eljárási akadályt jelenthet, nem pedig végleges felmentést a büntetőjogi felelősség alól.
A mentelmi jog felfüggesztéséről az Országgyűlés dönt.
A felfüggesztés iránti indítványt a törvényben meghatározott esetekben a legfőbb ügyész, illetve az eljárás adott szakaszától és típusától függően a bíróság terjeszti elő a házelnökhöz.
Az indítványt a házelnök a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottsághoz továbbítja vizsgálatra, majd az Országgyűlés dönt.
A felfüggesztés iránti indítványt a törvényben meghatározott esetekben a legfőbb ügyész, illetve az eljárás adott szakaszától és típusától függően a bíróság terjeszti elő a házelnökhöz.
Az indítványt a házelnök a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottsághoz továbbítja vizsgálatra, majd az Országgyűlés dönt.
Főszabály szerint nem.
A jelenlegi szabályozás szerint az országgyűlési képviselő a mentelmi jogáról – a szabálysértési eljárás kivételével – nem mondhat le.
Ez azt jelenti, hogy egy képviselő büntetőeljárás esetén nem egyszerűen dönthet úgy, hogy saját maga megszünteti a mentelmi jogát.
Ez a rendelkezés különösen fontos része a mentelmi jogról szóló társadalmi vitának.
A jelenlegi szabályozás szerint az országgyűlési képviselő a mentelmi jogáról – a szabálysértési eljárás kivételével – nem mondhat le.
Ez azt jelenti, hogy egy képviselő büntetőeljárás esetén nem egyszerűen dönthet úgy, hogy saját maga megszünteti a mentelmi jogát.
Ez a rendelkezés különösen fontos része a mentelmi jogról szóló társadalmi vitának.
Igen.
A törvény kivételeket határoz meg.
Például bűncselekmény elkövetésének tettenérésekor a képviselő őrizetbe vehető, illetve vele szemben más büntetőeljárásjogi kényszerintézkedés is alkalmazható a törvényben meghatározott feltételek mellett.
Szabálysértés elkövetésének tettenérésekor szintén vannak külön szabályok.
A törvény kivételeket határoz meg.
Például bűncselekmény elkövetésének tettenérésekor a képviselő őrizetbe vehető, illetve vele szemben más büntetőeljárásjogi kényszerintézkedés is alkalmazható a törvényben meghatározott feltételek mellett.
Szabálysértés elkövetésének tettenérésekor szintén vannak külön szabályok.
Nem.
A képviselő mentelmi joga például nem terjed ki a közigazgatási hatósági eljárásokra.
Ezért helytelen lenne azt állítani, hogy egy országgyűlési képviselő mindenféle jogi eljárással szemben védett.
A képviselő mentelmi joga például nem terjed ki a közigazgatási hatósági eljárásokra.
Ezért helytelen lenne azt állítani, hogy egy országgyűlési képviselő mindenféle jogi eljárással szemben védett.
A mentelmi jog egyik alapvető alkotmányos funkciója a képviselői, illetve parlamenti munka függetlenségének védelme.
Az Alkotmánybíróság szerint a mentelmi jog nem egyszerűen egy magánszemélynek biztosított állampolgári alapjog: a képviselőt közjogi tisztsége alapján illeti meg, és egyik alapvető funkciója az Országgyűlés védelme más hatalmi ágakkal szemben.
A kérdés ezért nem pusztán az, hogy „kell-e védelem a politikusoknak”, hanem az is, hogy mekkora védelem szükséges a szabad képviselői munkához, és hol kezdődhet a túlzott eljárási védelem.
Az Alkotmánybíróság szerint a mentelmi jog nem egyszerűen egy magánszemélynek biztosított állampolgári alapjog: a képviselőt közjogi tisztsége alapján illeti meg, és egyik alapvető funkciója az Országgyűlés védelme más hatalmi ágakkal szemben.
A kérdés ezért nem pusztán az, hogy „kell-e védelem a politikusoknak”, hanem az is, hogy mekkora védelem szükséges a szabad képviselői munkához, és hol kezdődhet a túlzott eljárási védelem.
A kezdeményezés politikai célja a mentelmi jog rendszerének megszüntetése vagy alapvető átalakítása, de fontos különbséget tenni a mentelmi jog két része között.
A képviselői szavazatokhoz és a parlamenti munkával összefüggő véleménynyilvánításhoz kapcsolódó felelősségmentesség más kérdés, mint az a szabály, amely szerint büntetőeljárás megindításához az Országgyűlés hozzájárulása szükséges.
A társadalmi vita egyik központi kérdése éppen az, hogy mely garanciák szükségesek a képviselői függetlenséghez, és melyek azok, amelyek nélkül is biztosítható lenne az elszámoltathatóság.
A képviselői szavazatokhoz és a parlamenti munkával összefüggő véleménynyilvánításhoz kapcsolódó felelősségmentesség más kérdés, mint az a szabály, amely szerint büntetőeljárás megindításához az Országgyűlés hozzájárulása szükséges.
A társadalmi vita egyik központi kérdése éppen az, hogy mely garanciák szükségesek a képviselői függetlenséghez, és melyek azok, amelyek nélkül is biztosítható lenne az elszámoltathatóság.
Nem.
A kezdeményezés alapelve az, hogy a szabály politikai oldaltól függetlenül legyen alkalmazható.
Ha egy kormánypárti képviselőről van szó, ugyanaz a szabály vonatkozzon rá.
Ha egy ellenzéki képviselőről van szó, ugyanaz a szabály vonatkozzon rá.
Ha a jövőben megváltozik a politikai erőviszony, akkor is ugyanaz az elv maradjon érvényben.
Nincs kettős mérce.
A kezdeményezés alapelve az, hogy a szabály politikai oldaltól függetlenül legyen alkalmazható.
Ha egy kormánypárti képviselőről van szó, ugyanaz a szabály vonatkozzon rá.
Ha egy ellenzéki képviselőről van szó, ugyanaz a szabály vonatkozzon rá.
Ha a jövőben megváltozik a politikai erőviszony, akkor is ugyanaz az elv maradjon érvényben.
Nincs kettős mérce.
PETÍCIÓ
Mert a kezdeményezés szerint meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi rendszer megfelelő egyensúlyt teremt-e két fontos érték között:
a képviselői munka szabadsága
és
a politikai tisztséget betöltő személyek elszámoltathatósága.
A petíció támogatói szerint a közéleti tisztség nem jelenthet olyan általános védelmet, amely indokolatlanul akadályozza a büntetőjogi felelősség független vizsgálatát.
Ugyanakkor a kezdeményezés nem vitatja, hogy a képviselőknek szükségük lehet olyan védelemre, amely megakadályozza a politikai véleményük vagy parlamenti munkájuk miatti jogi megtorlást.
a képviselői munka szabadsága
és
a politikai tisztséget betöltő személyek elszámoltathatósága.
A petíció támogatói szerint a közéleti tisztség nem jelenthet olyan általános védelmet, amely indokolatlanul akadályozza a büntetőjogi felelősség független vizsgálatát.
Ugyanakkor a kezdeményezés nem vitatja, hogy a képviselőknek szükségük lehet olyan védelemre, amely megakadályozza a politikai véleményük vagy parlamenti munkájuk miatti jogi megtorlást.
Elsősorban azt, hogy láthatóvá váljon a társadalmi igény az erősebb politikai elszámoltathatóságra.
A petíció nem ígér automatikus jogszabály-módosítást.
Azt szeretné megmutatni:
hány ember támogatja a változás gondolatát.
Ha a kezdeményezés jelentős társadalmi támogatást kap, az erősítheti a közéleti vitát, felkeltheti a sajtó és a politikai szereplők figyelmét, és alapot adhat további jogi vagy politikai kezdeményezésekhez.
A petíció nem ígér automatikus jogszabály-módosítást.
Azt szeretné megmutatni:
hány ember támogatja a változás gondolatát.
Ha a kezdeményezés jelentős társadalmi támogatást kap, az erősítheti a közéleti vitát, felkeltheti a sajtó és a politikai szereplők figyelmét, és alapot adhat további jogi vagy politikai kezdeményezésekhez.
A büntetőjogi felelősségről nem a petíció, nem a közösségi média és nem a politikai ellenfél dönt.
A büntetőeljárás során a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóságok, ügyészség és bíróság jár el a törvényben meghatározott szerepkörökben.
A mentelmi jog jelenlegi rendszere abban különleges, hogy bizonyos esetekben az Országgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges az eljárás megindításához vagy folytatásához.
A kezdeményezés éppen ennek a rendszernek a felülvizsgálatáról szól.
A büntetőeljárás során a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóságok, ügyészség és bíróság jár el a törvényben meghatározott szerepkörökben.
A mentelmi jog jelenlegi rendszere abban különleges, hogy bizonyos esetekben az Országgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges az eljárás megindításához vagy folytatásához.
A kezdeményezés éppen ennek a rendszernek a felülvizsgálatáról szól.
Indokolt-e, hogy egy országgyűlési képviselő büntetőeljárásának megindításához vagy folytatásához egy politikai testület előzetes hozzájárulására legyen szükség?
Mi azt szeretnénk, hogy erről Magyarországon valódi társadalmi vita legyen.
A törvény mindenkire vonatkozzon.
Politikusokra is.
Mi azt szeretnénk, hogy erről Magyarországon valódi társadalmi vita legyen.
A törvény mindenkire vonatkozzon.
Politikusokra is.
ADATVÉDELEM
A petíció célja, hogy társadalmi figyelmet irányítson a politikai elszámoltathatóság kérdésére, és megmutassa, hány magyar állampolgár támogatja az országgyűlési képviselőket megillető mentelmi jog rendszerének felülvizsgálatát.
A kezdeményezés abból az alapelvből indul ki, hogy a politikai tisztség közfeladat és közfelelősség. A képviselői munka függetlenségéhez szükséges jogi garanciák fontosak, ugyanakkor ezeknek nem szabad általános büntetőjogi kiváltságot jelenteniük.
A petíció ezért azt szeretné elérni, hogy társadalmi vita induljon arról, milyen mértékben és milyen formában indokolt fenntartani a mentelmi jogot, és hogyan biztosítható egyszerre a képviselői munka szabadsága és a politikusok jogi elszámoltathatósága.
A kezdeményezés abból az alapelvből indul ki, hogy a politikai tisztség közfeladat és közfelelősség. A képviselői munka függetlenségéhez szükséges jogi garanciák fontosak, ugyanakkor ezeknek nem szabad általános büntetőjogi kiváltságot jelenteniük.
A petíció ezért azt szeretné elérni, hogy társadalmi vita induljon arról, milyen mértékben és milyen formában indokolt fenntartani a mentelmi jogot, és hogyan biztosítható egyszerre a képviselői munka szabadsága és a politikusok jogi elszámoltathatósága.
A petíció nem kíván általános, bizonyítatlan állításokat tenni egyetlen politikai oldalról sem.
A politikusok és más közéleti szereplők által tett konkrét állításokat külön kell kezelni és – amikor tényállításról van szó – források alapján lehet ellenőrizni.
A mentelmi jog és a politikai kommunikációban megjelenő valótlan vagy félrevezető állítások jogilag nem ugyanazt a kérdést jelentik.
A kezdeményezés az elszámoltathatóság tágabb elvéből indul ki, de a mentelmi jog megszüntetése önmagában nem oldja meg a dezinformáció teljes problémáját.
A politikusok és más közéleti szereplők által tett konkrét állításokat külön kell kezelni és – amikor tényállításról van szó – források alapján lehet ellenőrizni.
A mentelmi jog és a politikai kommunikációban megjelenő valótlan vagy félrevezető állítások jogilag nem ugyanazt a kérdést jelentik.
A kezdeményezés az elszámoltathatóság tágabb elvéből indul ki, de a mentelmi jog megszüntetése önmagában nem oldja meg a dezinformáció teljes problémáját.
Nem.
A mentelmi jog eltörlése vagy átalakítása nem jelentené a jogállami garanciák megszüntetését.
A büntetőeljárásokra továbbra is vonatkoznának a büntetőeljárási szabályok, a bizonyítási követelmények, a bírói kontroll és az ártatlanság vélelme.
A cél nem az lenne, hogy egy politikust politikai ellenfelei egyszerűen eljárás alá tudjanak vonni, hanem az, hogy az esetleges büntetőjogi felelősséget ne egy politikai testület engedélye döntse el.
A mentelmi jog eltörlése vagy átalakítása nem jelentené a jogállami garanciák megszüntetését.
A büntetőeljárásokra továbbra is vonatkoznának a büntetőeljárási szabályok, a bizonyítási követelmények, a bírói kontroll és az ártatlanság vélelme.
A cél nem az lenne, hogy egy politikust politikai ellenfelei egyszerűen eljárás alá tudjanak vonni, hanem az, hogy az esetleges büntetőjogi felelősséget ne egy politikai testület engedélye döntse el.
Az ártatlanság vélelme továbbra is érvényesülne.
A mentelmi jog megszüntetése nem jelenti azt, hogy egy képviselőt bűnösnek kell tekinteni azért, mert eljárás indult vele szemben.
Az eljárás feladata éppen annak megállapítása, hogy történt-e bűncselekmény, és az érintett személy büntetőjogi felelőssége megállapítható-e.
Az eljárás nem ítélet.
A mentelmi jog megszüntetése nem jelenti azt, hogy egy képviselőt bűnösnek kell tekinteni azért, mert eljárás indult vele szemben.
Az eljárás feladata éppen annak megállapítása, hogy történt-e bűncselekmény, és az érintett személy büntetőjogi felelőssége megállapítható-e.
Az eljárás nem ítélet.
Az Alaptörvény alapján legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés köteles országos népszavazást elrendelni, amennyiben a kérdés megfelel az alkotmányos és törvényi feltételeknek.
100 000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés mérlegelheti a népszavazás elrendelését.
A népszavazás csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésről szólhat, és számos tárgykör ki van zárva.
Fontos korlát, hogy Alaptörvény módosítására irányuló kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani.
Ezért egy mentelmi joggal kapcsolatos hivatalos népszavazási kérdés pontos megfogalmazása különösen fontos: előzetesen meg kell vizsgálni, hogy a kérdés milyen jogszabály módosítását eredményezné, és nem ütközik-e tiltott tárgykörbe.
100 000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés mérlegelheti a népszavazás elrendelését.
A népszavazás csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésről szólhat, és számos tárgykör ki van zárva.
Fontos korlát, hogy Alaptörvény módosítására irányuló kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani.
Ezért egy mentelmi joggal kapcsolatos hivatalos népszavazási kérdés pontos megfogalmazása különösen fontos: előzetesen meg kell vizsgálni, hogy a kérdés milyen jogszabály módosítását eredményezné, és nem ütközik-e tiltott tárgykörbe.
Mert a hivatalos népszavazási aláírásgyűjtésre külön szabályok vonatkoznak.
A hivatalos kezdeményezésnél az aláírásokat meghatározott adattartalmú, a jogszabályok szerinti íveken kell gyűjteni, és azok ellenőrzésére is sor kerül.
Az online petíció ezzel szemben civil támogatásgyűjtés.
A két számot ezért sem kommunikációban, sem a weboldalon nem szabad összekeverni.
A hivatalos kezdeményezésnél az aláírásokat meghatározott adattartalmú, a jogszabályok szerinti íveken kell gyűjteni, és azok ellenőrzésére is sor kerül.
Az online petíció ezzel szemben civil támogatásgyűjtés.
A két számot ezért sem kommunikációban, sem a weboldalon nem szabad összekeverni.
A kezdeményezés nem állítja, hogy:
– minden politikus bűncselekményt követ el;
– minden politikus hazudik;
– minden politikai állítás hamis;
– a mentelmi jog megszüntetése önmagában megoldja a dezinformáció problémáját;
– egy online petíció automatikusan törvényt módosít;
– a politikai ellenfeleket büntetőeljárással kellene ellehetetleníteni.
A kezdeményezés egy alapelvet képvisel:
a közfeladat ellátása nagyobb felelősséggel jár, nem kevesebbel.
– minden politikus bűncselekményt követ el;
– minden politikus hazudik;
– minden politikai állítás hamis;
– a mentelmi jog megszüntetése önmagában megoldja a dezinformáció problémáját;
– egy online petíció automatikusan törvényt módosít;
– a politikai ellenfeleket büntetőeljárással kellene ellehetetleníteni.
A kezdeményezés egy alapelvet képvisel:
a közfeladat ellátása nagyobb felelősséggel jár, nem kevesebbel.
NÉPSZAVAZÁS
Nem.
A jelenlegi kezdeményezés egy civil online petíció és figyelemfelhívó kampány.
Az online petíció aláírása önmagában nem számít hivatalos országos népszavazási aláírásnak.
Hivatalos országos népszavazási kezdeményezéshez külön jogi eljárás szükséges: a népszavazásra javasolt kérdést az NVB-hez kell benyújtani hitelesítésre, és a kezdeményezéshez a benyújtáskor legalább 20, legfeljebb 30 támogató választópolgár aláírására van szükség.
A jelenlegi kezdeményezés egy civil online petíció és figyelemfelhívó kampány.
Az online petíció aláírása önmagában nem számít hivatalos országos népszavazási aláírásnak.
Hivatalos országos népszavazási kezdeményezéshez külön jogi eljárás szükséges: a népszavazásra javasolt kérdést az NVB-hez kell benyújtani hitelesítésre, és a kezdeményezéshez a benyújtáskor legalább 20, legfeljebb 30 támogató választópolgár aláírására van szükség.
Az Alaptörvény szerint az érvényes és eredményes országos népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.
A népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és akkor eredményes, ha az érvényesen szavazók több mint fele azonos választ adott a kérdésre.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy népszavazás minden esetben szó szerint egyetlen törvénymondatot „ír át”. A népszavazási kérdésből fakadó jogalkotási kötelezettséget az Országgyűlésnek az alkotmányos keretek között kell végrehajtania.
A népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és akkor eredményes, ha az érvényesen szavazók több mint fele azonos választ adott a kérdésre.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy népszavazás minden esetben szó szerint egyetlen törvénymondatot „ír át”. A népszavazási kérdésből fakadó jogalkotási kötelezettséget az Országgyűlésnek az alkotmányos keretek között kell végrehajtania.
Az online aláírás azt fejezi ki, hogy az aláíró támogatja a kezdeményezés célját.
Ez nem hivatalos választási vagy népszavazási aláírás, és önmagában nem hoz létre jogalkotási kötelezettséget.
A célja a társadalmi támogatottság nyilvános megmutatása.
Ezért a weboldalon az online támogatások számát mindig világosan el kell különíteni a hivatalos népszavazási aláírásoktól.
Ez nem hivatalos választási vagy népszavazási aláírás, és önmagában nem hoz létre jogalkotási kötelezettséget.
A célja a társadalmi támogatottság nyilvános megmutatása.
Ezért a weboldalon az online támogatások számát mindig világosan el kell különíteni a hivatalos népszavazási aláírásoktól.